Hajdú-Bét
A Korrupedia wikiből
Tartalomjegyzék |
A kezdet
A Hajdú-Bét cégcsoport az ország egyik legnagyobb baromfi- és víziszárnyas-feldolgozója és -értékesítõje volt. A társaság finanszírozási problémái 1998-ban kezdõdtek, amikor az ázsiai, a brazil és az orosz válság miatt elveszítette külpiacainak egy részét, és ezzel egy idõben a belföldi piacokon is csökkentek az árak. A társaság jelentõsen eladósodott, mintegy 25 milliárd forint hitelt halmozott fel. Már 1998-ban és 1999-ben is veszteséges volt, amikor 1999-ben a társaságnál tulajdonosváltás történt. Ekkor szállt be tulajdonosként a Wallis Rt., amely 1999-ben többségi tulajdonos lett. Ebben az időszakban - 2000-2005 között - Bajnai Gordon volt a Wallis Rt. vezérigazgatója. Az új pénzügyi befektetõ nyolcmilliárd forintot tett a cégbe. A korábbi drága hiteleket visszafizették, és a hitelállományt hatmilliárd forintra csökkentették. A társaság 2001-ben nullszaldóssá vált, azonban a hazai piacon az állami tulajdonú konkurenciával a versenyt nem tudta felvenni, ezért nem tudott jövedelmezõen mûködni. 2003-ban a víziszárnyas-piac összeomlása miatt további jelentõs veszteségek érték. 2003 második felében a cég vezetése a helyzet normalizálása érdekében reorganizációs programba kezdett, ekkor azonban a beszállítók közül többen felszámolási eljárást kezdeményeztek ellene a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon. A társaság bízott a reorganizáció sikerében, ezért a debreceni feldolgozóüzemét bérbe adta, és székhelyét korábbi telephelyének közelébe helyezte át. 2004. január elejére azonban a bankok felmondták a hitelszerzõdéseiket, és gyakorolták a korábbi biztosítéki szerzõdéseikbõl eredõ jogaikat. A legnagyobb hitelezõ pénzintézet a 2002-ben megkötött hitelszerzõdésben biztosított egyoldalú vételi opciós jogát érvényesítette, a Hajdú-Bét Rt. nagy értékû ingatlanjaira vételi jogát bejelentette, és az ingatlanokat a Hajdú-Bét Rt. vagyonából egyoldalú jognyilatkozatával kivonta. Az elvonási értékkel a hitelállományt csökkentette. 2004. január 12-én az APEH is inkasszót nyújtott be a cég bankszámlái ellen, ezt követõen a Hajdú-Bét Rt. már a bankszámlára érkezõ árbevétellel sem rendelkezhetett. A januári munkabéreket még a debreceni gyár elõre kifizetett bérleti díjából rendezték, azonban a február 10-én esedékes munkabérek kifizetésére már semmilyen fedezet nem állt rendelkezésre, ezért a január 22-én megtartott közgyûlés határozott arról, hogy a társaság bejelenti fizetésképtelenségét, és azonnali felszámolást kért önmaga ellen, tekintettel arra, hogy a bankszámlák zárolása csak a felszámolás jogerõs megindulásával oldható fel. A felszámolási eljárás megindítása 2004. január 29-én vált jogerõssé.
Négy év hiábavaló küzdelem
2008-at írunk, már négy éve futnak a pénzük után a Hajdú-BÉT károsultjai. A társaság felszámolási eljárása alatt a kárt szenvedett termelők csak 80-100 millió forinthoz jutottak hozzá csaknem hatmilliárdos követelésükből. Ónodiné Demeter Éva, a mintegy 500–550 károsult család képviselője elmondta, a legtöbb érintettet a teljes anyagi ellehetetlenülés fenyegeti. Emlékeztetett arra, az ügynek több halottja is van, mert volt, aki önkezével vetett véget az életének, s volt, aki belebetegedett, többek vállalkozása pedig tönkrement. Voltak, akik hitelt vettek fel tartozásaik rendezésére, mert abban bíztak, hogy megkapják jogos járandóságukat. Mások pedig eladták ingóságaikat, hogy a fizetési felszólításoktól megszabaduljanak. Ráadásul jó néhány termelő ellen az APEH is végrehajtási eljárást indított.
A számonkérő Karsai
Kilenc ember öngyilkosságát emlegette Karsai József azzal párhuzamban, hogy Bajnai Gordon korábban a Wallis Rt. vezérigazgatójaként nem fizetett ki 5 milliárd forintot. A szocialista képviselő egy szocilaista frakcióülésén azt a kijelentést tette, miszerint megkérdezné Bajnai Gordontól, „ő és az apja mikor adja vissza azokat a milliárdokat, amelyeket elloptak, például a Hajdú-Bét eladásakor”.
Újabb gyanús részletek
Miközben beszállítóit már alig fizette a Hajdú-Bét, addig 2003 végén, a Bajnai Gordon által vezetett Wallis érdekeltségéből gátlástalan módon szivattyúzták ki az ingó és ingatlan vagyont. A Magyar Nemzet birtokába jutott, 2003. december 8-i közgyűlési jegyzőkönyvének tanúsága szerint a részvényesek ellenszavazat nélkül úgy döntöttek, hogy cégük 125 millió forintos kölcsönt nyújt az egyébként stabil anyagi háttérrel rendelkező Wallisnak, továbbá 180 millió forintos hitelkeretet is biztosít a Bajnai Gordon által vezérigazgatott társaságnak. Hogy miért hitelezett mintegy 300 millió forintot a végnapjait élő Hajdú-Bét a Wallisnak, nem tudni, mindenesetre több mint különös, hogy egy csőd közelében lévő társaság adjon kölcsönt gazdag tulajdonosának. Ugyanez a 2003. decemberi közgyűlés döntött arról, hogy tanácsadással, a gazdálkodás átvilágításával és határidős devizaügyletek megkötésében való közreműködéssel bízzák meg a Wallis Rt.-t. Hogy ez a három szerződés mekkora összegről szólt, nem tudni. Ráadásul a december 8-i közgyűlésen döntöttek az ingatlan vagyon egy részének eladásáról is. Így megkezdődhetett a zagyvarékasi gyárnak, a Hortobágy-Nyírmada Kft. üzletrészének és a törökszentmiklósi ingatlanegyüttesnek, valamint a rajta lévő hűtőháznak az értékesítése. Szakértők szerint a maradék ingó és ingatlan vagyon kimentése állhatott a tranzakciók hátterében. Ugyancsak a vagyonátmentést szolgálhatta az a 2004. január 8-án kötött szerződés, amely alapján a Hajdú-Bét egy közel 119 millió forintos követelését átjátszották a Wallisnak – derül ki egy másik, szintén a napilap birtokába került okiratból, amelyet a Wallis részéről Bajnai Gordon vezérigazgató is aláírt. Pedig 2003 decemberében a Hajdú-Bét már elvileg fizetésképtelen volt, beszállítóit és munkásait alig fizette. Holott a Wallisszal kötött hitelszerződések és az eladásra szánt ingatlanvagyon azt jelzik: gyakorlatilag tudtak volna. Mindez arra utal, hogy a Bajnai Gordon által irányított Wallisnak esze ágában sem volt megmenteni a Hajdú-Bétet. Hiába nyilatkozta azt az MSZP jelenlegi miniszterelnök-jelöltje, hogy ők mindent megtettek az összeomlás elkerüléséért, és hogy a történteknek mindenki a vesztese volt, a tények azt jelzik, hogy Bajnaiék szándékosan idézték elő a „fizetésképtelenséget”. A cégbíróság 2003. december 12-én rendelte el a Hajdú-Bét felszámolását, azonban 2004 januárjában a cég saját maga ellen indított új felszámolási eljárást, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Bíróság jogerőre emelt. Ugyanebben a hónapban a Hajdú-Bétben lévő ingatlanokat fürgén kimentették, méghozzá a bíróság szerint valós értékük harmadáért. Sok mindent elárul a Hajdú-Bét közgyűléseiről a résztvevők listája. A 2003. december 29-i ülésen például három ciprusi (Vitonas Investments Ltd., Rába Holding Ltd., Westbay Holdings Ltd.), egy egyesült arab emírségekbeli (Abu Dhabi Investment A.), egy luxemburgi és két amerikai cég is részt vett. A szavazatok többsége a Wallis érdekeltségébe tartozó ciprusi cégeké volt.
Vagyonkimentés Wallis módra
A Hajdú-Bét Rt. 2003. év végi közgyűlésein, amikor már a tulajdonosok számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a baromfitermelő cég fizetésképtelen, több, nagy értékű üzem értékesítéséről is határozatot hoztak, sőt kezdeményezték a vállalat székhelyének áthelyezését. A Magyar Nemzet birtokába jutott jegyzőkönyvek szerint december 8-án és 12-én más mellett a zagyvarékasi gyár és a hozzá tartozó telepek, a törökszentmiklósi hűtőház, a debreceni és a kisvárdai gyárak értékesítését készítették elő. Egy a napilapnak nyilatkozó jogász szerint a cég székhelyének áthelyezésére vonatkozó indítványt azért hozták meg a baromficég vezetői, hogy lassítani tudják az akkor már megindult felszámolási eljárást. Az ügyvéd nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy az időhúzásra a vagyon kimentése miatt volt szüksége a vállalatnak.
Forrás
Kilenc öngyilkosságot kérne számon Karsai Bajnai Gordonon
