Wekler Ferenc

A Korrupedia wikiből

Önéletrrajz

1955. október 23-án született Mecseknádasdon, Baranya megyében német nemzetiségû szülõk egyetlen gyermekeként. Édesapja, Wekler János (1932) nyolc általánost végzett bányász. Édesanyja, Reisz Terézia (1936) az alsófokú iskola elvégzése után takarítónõként dolgozott. Édesapját családjával együtt 1946-1947-ben vagyonelkobzás mellett kitelepítették. Elvált. Gyermekei: János (1982) és Mihály (1987).

Az általános iskolát Mecseknádasdon, a középiskolát Pécsett végezte, 1974-ben érettségizett a Széchenyi István Szakközépiskolában. 1974-1976 között a hidasi téeszben gépkocsivezetõ, majd a Pécsi Tüdõgondozó Intézetben röntgenasszisztens, végül Pécsváradon népmûvelõ. A sikeres egyetemi felvételi vizsga után, 1976-1977-ben elõfelvételisként sorkatonai szolgálatot teljesített Hódmezõvásárhelyen. 1982-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán középiskolai történelemtanári és népmûvelõ oklevelet szerzett. 1989- ben az ELTE BTK-n történelembõl egyetemi doktori címet szerzett, disszertációjának a címe: A Heimatbuch mint történeti forrás. 1982-1985 között a Janus Pannonius Tudományegyetem filozófia tanszékének a tanársegéde. Az 1985-ben megrendezett tanácsválasztásokon az MSZMP jelöltjével szemben, a lakosság "spontán" jelöltjeként Mecseknádasd tanácselnökévé választották. 1986-ban kezdeményezésére alakult meg az a társadalmi bizottság, amely a helyi akaratot érvényesítve megakadályozta a Mecseknádasd melletti Ófaluban a Paksi Atomerõmû Vállalat tervezett atomtemetõjének a megépítését; a sikeres tiltakozó akcióval országosan ismert politikus lett. 1989-ben KISZ-díjat kapott. 1989-ben a Baranya megyei Faluszövetség alapító elnöke. Ebbõl alakult a Szövetség a Faluért, a Vidékért elnevezésû választási párt, amelynekszintén tagja lett. Az 1990. évi országgyûlési választásokon a választási párt és az Agrárszövetség közös jelöltjeként Baranya megye 5. sz., Mohács központú választókerületében indult, a második fordulóban tizenöt százalékos fölénnyel nyerte el a mandátumot Bíró Ferenc(MDF) pécsváradi orvos elõtt. Ekkor már a Szabad Demokraták Szövetsége is támogatta, ezért az Országgyûlés megalakulásakor az SZDSZ frakciójához csatlakozott. 1990 májusában a parlament önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendõrségi állandó bizottságának az elnöke lett. 1990 nyarán részt vett a településeknek nagy szabadságot biztosító önkormányzati törvény vitájában és a többpárti elõterjesztés kimunkálásában. 1990. novemberben belépett az SZDSZ-be.