Zuschlag-ügy
A Korrupedia wikiből
A viccelődés
Zuschlag János 2004 őszén került a közérdeklődés fókuszába, amikor az ifjú szocialista képviselő a holokauszt áldozatain viccelődött egy Terror Háza előtt tartott sajtótájékoztatót megelőzően. A botrányos esetet övező közfelháborodás hatására 2004. október 18-án Zuschlag János lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról.
Elindult a lavina
Egy rutinvizsgálat után indult meg a nyomozás a később heves koalíciós indulatokat gerjesztő Zuschlag-ügyben. 2005-ben már a Kiskunhalasi Városi Ügyészség folytatott vizsgálatot számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt. Különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsította meg a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség társaival együtt Zuschlag Jánost, az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnökét. Az ügyészség szerint a gyanúsítottak alapítványok és egyesületek révén jutottak pályázati pénzhez, amiből több mint 50 millió forint kézen-közön eltűnt - az ügyleteket Zuhschlag irányította.
Zuschlag szerint nincs Zuschlag-ügy
Zuschlag János 2007 nyarán tagadta, hogy köze lenne az ellene és társai ellen az egyesületekhez és alapítványokhoz befolyt pénzek törvénytelen felhasználása miatt indított ügyhöz. Az ifjú szocialista politikus titokban még Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezetővel is találkozott. A találkozót követően Zuschlag János kijelentette: nincs Zuschlag-ügy.
Letartóztatva
2007. szeptember 21-én elrendelte a Szegedi Városi Bíróság a különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsított Zuschlag János előzetes letartóztatását. Először harminc napra helyezték előzetes letartóztatásba a gyanúsítottat, ám ezt a későbbiek folyamán többször is meghosszabbították. A Csongrád Megyei Bíróság is megalapozottnak találta a kecskeméti ügyészség indokait Zuschlag János őrizetbe vételére, így megerősítette a Szegedi Városi Bíróság döntését. 2007. szeptember 26-án őrizetbe vették Kecskeméten a körözött és eddig szökésben lévő Lados Istvánt, Zuschlag János személyi titkárát. 2007. október 2-án letartóztatta Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Katus Ferenc szocialista politikust, a Zuschlag-ügy egyik gyanúsítottját. A Zuschlag-ügyhöz kapcsolódóan házkutatást tartottak több zuglói szocialista politikus otthonában és irodájában, valamint az oktatási tárcánál is. Zuschlag János háromszor is megtagadta a vallomástételt, és eleinte csak politikai felelősségét ismerte el. Zuschlag 2008. márciusában elismerte büntetőjogi felelősségét is a kecskeméti ügyészségen. A szocialista politikus második beismerő vallomásában tudatta, hogy a Fiatal Baloldalnak adta azt a 75 millió forint pályázaton nyert pénzt, amellyel nem tudtak elszámolni. 2008. március elején már 16-ra nőtt a gyanúsítottak száma Zuschlag János és társai büntetőügyében. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség előterjesztésére a Legfőbb Ügyészség május 19-ig meghosszabbította a Zuschlag János és 15 társa ellen indított nyomozás határidejét. 2008. április végén, 7 hónapos előzetes letartóztatás után Zuschlag János ügyvédje közel 50 millió forint visszafizetését jelentette be a védence ellen folyó ügy iratismertetésén. Az ügyvéd arról nem kívánt nyilatkozni, hogy befizetett pénz honnan származott.
Ügyészségen a szocialista vezérkar
Gyurcsány Ferenc 2007. szeptember 25-én járt Kecskeméten, többórás tanúmeghallgatására kora este, titokban érkezett. Egykori közigazgatási államtitkára, Szilvásy György titokminiszter titokban szintén megjelent tanúként a bács-kiskuni megyeszékhelyen, csakúgy, mint Jánosi György és Göncz Kinga volt ifjúsági tárcavezetők. Ocsovai Tamás és Topolánszky Ákos, az ifjúsági tárca korábbi helyettes államtitkárai szintén tanúvallomást tettek, csakúgy, mint Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, az MSZP pártalapítványának kuratóriumi elnöke, Ujhelyi István, az önkormányzati tárca államtitkára, Arató Gergely oktatási államtitkár és Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető-helyettes, korábbi ifjúsági politikai államtitkár.
Felülről vezérelt pénzosztás
Politikai nyomást gyakoroltak a pályázati pénzek elosztásánál – állította Topolánszky Ákos, aki Gyurcsány Ferenc akkori miniszter mellett az egykori Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára volt. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 2007. szeptember 27-én tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: a „Zuschlag-modell" érvényesül nemcsak az ifjúsági pénzek, hanem az uniós pénzek elosztásánál és a társadalombiztosítás átalakításában is. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter személyiségi jogi pert indított Orbán Viktor ellen, mivel szerinte a Fidesz elnöke több nyilatkozatában valótlanul állította, hogy ő (mármint Bajnai) az „új baloldal” „emblematikus figurájaként” „maffiamódszerekkel osztja szét a pénzt”, továbbá „megpróbálják az ország rendelkezésére álló (uniós) forrásokat saját üzleti körük holdudvarába terelgetni”. Egy másik alkalommal pedig a Fidesz elnöke azt mondta, „az új baloldal bevezette a maffiapolitikát”. Bajnai egymillió forint nem vagyoni kártérítést követelt. A Fővárosi Bíróság 2008. április 10-én első fokon jogalap hiányában elutasította a miniszter keresetét.
Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának utolsó főtitkára és egy 100 milliós áfacsalás miatt házi őrizetben ülő vállalkozó a tulajdonosa annak a Csongrád megyei biogázüzemnek, amely uniós forrásból épült fel. A gyárat működtető cég papírjain a 80 milliós alapítványi csalás miatt előzetesben ülő Zuschlag János neve is feltűnik.
Az Európai Unió Ifjúság 2000-2006 nevű programjának magyarországi keretéből több mint húszmillió forint jutott azoknak a szervezeteknek, amelyek a Zuschlag-ügyben az ügyészség látókörébe kerültek.
Weiszenberger-ügy
2007. szeptemberének végén újabb botrány robbant ki. A HírTV egy 2005-ben készült titkos felvételt mutatott be, amelyen az uniós pályázatok lefölözésének módszerét ismerteti a volt kiskunhalasi kistérségi megbízott, Weiszenberger László. A politikus később elismerte, hogy ő szerepel a titkos felvételen. 2008. szeptember 28-án feljelentést tett Weiszenberger László ellen az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a Fővárosi Főügyészségen. A Fővárosi Főügyészség 2008. októberében feljelentés-kiegészítést rendelt el. Később a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai megjelentek a Hír Televízióban és elkérték a Weiszenberger Lászlóról készült felvételt. 2008. október közepén elutasította a Nemzeti Nyomozó Iroda az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Weiszenberger-videó miatt tett feljelentését. Bajnai Gordon október elején a kormány nevében fordult az ügyészséghez. A miniszter helyszíni vizsgálatot rendelt el a HírTV által feltárt kiskunhalasi diszkótámogatás ügyében is. A kiskunhalasi disco kapcsán a HírTV birtokába jutott számlákból kiderült: volt olyan berendezés, amely 18 millió forintba került, pedig évek óta nincs forgalomban, használt ára jelenleg 1,5-2 millió körül van. Nem fizette vissza a kiskunhalasi Tuning diszkót üzemeltető vállalkozás a szabálytalanul felhasznált uniós pályázati támogatást, ezért inkasszót rendeltek el, és feljelentést is tettek az ügyben. 2008. február végén befolyással üzérkedés miatt gyanúsítottá nyilvánították Weiszenberger Lászlót.
Fiktív tagbotrány
Zuschlag János már 2005-ben kapcsolatba került az igazságszolgáltatással. Vas megyében, az ifjúszocialista szervezetek alapítása körül kirobbant botrány kapcsán rabosították a szocialista politikust. 2005. decemberében bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a zalaegerszegi ügyészség Zuschlag János volt MSZP-s országgyűlési képviselő ellen.
A holokauszt áldozatian való viccelődést követő botrány után, 2004. október 18-án Zuschlag János lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról, ám a helyi politikában aktív maradt. 2005. szeptember 25-én Zuschlagot választotta elnökévé az MSZP kiskunhalasi helyi szervezete.
Halasi Tükör című lap Zuschlag Jánost törvénytelen pártépítési üggyel hozza kapcsolatba. Az szocialista politikus Kiskunhalason duzzasztotta fel gyanús körülmények között az MSZP taglétszámát. Helyi szocialisták szerint halott személyek adatait is felhasználva készültek fiktív tagnyilvántartások a kiskunhalasi MSZP-szervezetben. Az országszerte kirobbant tagbotrányok (Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Kőbánya, a főváros V. és XII. kerülete) miatt Hiller István pártelnök országos tagrevíziót rendelt el. 2007. szeptemberében az MSZP elnöksége arra kérte Zuschlag Jánost, hogy függessze fel párttagságát.
2007. október közepén egyetértve az MSZP országos elnöksége javaslatával, úgy döntött a szocialisták etikai bizottsága, hogy feloszlatja kiskunhalasi pártszervezetét, s ezzel együtt elrendeli az újjáalakulását. Tagtoborzásba kezdtek a kiskunhalasi szocialisták néhány nappal az alapszervezet november 10-ei újjáalakítása előtt. A helyi Fidesz szerint fogyatékkal élőket is megpróbáltak beszervezni a pártba.
Várnai Lászlót, Kiskunhalas polgármesterét választották meg az MSZP újjászervezett városi szervezete elnökévé szombaton Kiskunhalason. A revíziót követően a Zuschlag János vezetése alatt „felduzzasztott” szervezet több mint 500 fős létszáma a tagregisztráció után ötödére csökkent.
2008. márciusában Kiskunhalason olyan személyek is kaptak Gyurcsány Ferenc pártelnöktől levelet az elmúlt napokban, akik nem tudtak arról, hogy az MSZP helyi szervezetének tagjai. „Erős a gyanú, hogy továbbra is vannak fiktív tagok az MSZP kiskunhalasi szervezetében, mert többen eljuttattak hozzánk olyan leveleket, melyekben Gyurcsány Ferenc pártelnök arra kéri a tagokat, hogy minősítsék az MSZP politikáját” – mondta Halász Balázs kiskunhalasi fideszes önkormányzati képviselő.
Kiderült az is, hogy havonta 95 ezer forint tiszteletdíjat kap a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattól Zuschlag János, aki börtönben ül.
Ősszel kezdődhet a per
Várhatóan az ősszel kezdődik Zuschlag János és társai büntetőpere – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettes, aki közölte: a vádhatóság 213 tanú beidézését indítványozta, köztük ismert MSZP-s politikusokét.Zuschlag Jánost és Katus Ferencet uniós pénzügyi érdekek megsértésével is vádolják felbujtóként, illetve tettesként. Ha a bíróság úgy dönt, a tanúk között lesznek volt ifjú baloldali vezetők, így Arató Gergely, Ujhelyi István és Varga László. Tanúskodhat Danielisz Béla, a Fővárosi Önkormányzat MSZP-s tagja, s Baja Ferenc, Baráth Etele és Csiha Judit (MSZP). Bajára az MSZP pártalapítványának vezetőjeként lenne kíváncsi az ügyészség, Baráthra és Csihára pedig azért, mert Zuschlag és társai állítólag a két politikus választási kampányára költötték azokat az összegeket, amelyeket a Táncsics Mihály Alapítványtól pályázati úton kaptak.
Tovább pénzelik a volt társakat
A Zuschlag-ügyben érintett szereplők, szervezetek közül többen a mai napig részt vesznek a pályázati közpénzek odaítélésében, mint ahogy a támogatásokért is jelentkeznek nem kevés eredménnyel – értesült a Magyar Nemzet. A napilap példaként említi az ügyészségi vád alá helyezett Prácser László alapítványát, amely az idén is számos pályázatot nyújtott be a Nemzeti Civil Alapprogramhoz, amelynek egyik kollégiumában ő maga is döntéshozó. A szóban forgó alapítvány az idén 1,24 millió forintos közpénzben részesült. A Fiatal Lokálpatrióták Társasága pedig - amelynek dokumentumait szintén bekérte a hatóság - az idén már 800 ezer forintos támogatásban részesült az NCA-tól. Ismeretes, hogy a szervezet egy korábbi pályázata kapcsán Ocsovai Tamás úgy fogalmazott, hogy konkrétan utasították a kedvező döntés meghozatalára.
Bíróság előtt
Kitűzték az első tárgyalási napot a Zuschlag-ügyben. Október 8-án tárgyalja a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Zuschlag János és 15 vádlott társa ügyében indult eljárást. A volt szocialista politikust és társait folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalással vádolják. A Zuschlag János és 15 társa ellen indult büntetőpert Fodor Endre bíró tárgyalja. Ő tárgyalta az első magyar maffiapert, melyben Radnai László és társai összesen 68 év fegyházbüntetést kaptak. A Zuschlag-ügy tárgyalása azért kezdődik csak októberben, mert Fodor Endre bírónak legalább ennyi időre van szüksége, hogy a Zuschlag-ügy több mint tízezer oldalas iratanyagát áttanulmányozza. A tárgyalás a 16 vádlott meghallgatásával kezdődik, majd több mint 200 tanút kérdez ki a bíróság az ügyben, így várhatóan csak jövőre lesz első fokú ítélet az ügyben - tájékoztatott Feleky István, a Bács-Kiskun Megyei bíróság büntető kollégiumának vezetője.
I. nap
Lados István meghallgatásával folytatódott a Zuschlag-ügy tárgyalása. Zuschlag János személyi titkárának vallomásából kiderül: az Országgyűlés Hivatalának 116-os szobájában üzemelt a Zuschlag-féle számlagyár. Lados azt állította, hogy Zuschlag Jánostól kapott utasítást eredeti számlák meghamisítására. A politikus határozta meg, hogy milyen összegekre állítsák ki a számlákat, azokon kit tüntessenek fel eladóként és vevőként. A másodrendű vádlott elmondta azt is, hogy a kiállított számlák a pályázatokon elnyert pénzek igazolására szolgáltak. Hamis számlatömböket hozott az ügy harmadrendű vádlottja, Katus Ferenc is, de ilyeneket beszereztek a józsefvárosi piacon is. Lados vallomásában beszámolt arról is, hogy a pályázatokon elnyert pénzeket a civil szervezetek számláiról különböző magánszámlákra utalták. Így érkezett az ő számlájára is több alkalommal pénz. A vádlott hangsúlyozta: az ő magánszámlájára is érkezett több alkalommal átutalás, de ő a nagyobb összegeket átadta Zuschlag Jánosnak. Külön megemlítette egy 1,9 millió forintos összeg átadását is. Vallomása szerint a kisebb összegekből Zuschlag utasításának megfelelően többek között egy Zanzibárba szervezett utazást fizetett be, amit Zuschlag János vett igénybe, valamint Zuschlag közüzemi számláját is kifizette, de volt olyan eset is, hogy mobiltelefont vásárolt az elsőrendű vádlott részére. Lados vallomásában elismerte büntetőjogi felelősségét a hamisításokban, de tagadta, hogy részt vett volna a Zuschlag irányította bűnszervezetben.
II. nap
Arató Gergely is tudott arról, hogy nem működő és fiktív társadalmi szervezetek nevében nyújtottak be pályázatokat Zuschlag János irányításával. Lados István kihallgatása második napján elmondta: tudomása szerint Őri Andrással maga Arató Gergely is készíttetett pályázatot. A tanácsvezető bíró kérdésére a másodrendű vádlott azt mondta: "Arató Gergely - jelenlegi oktatási és kulturális államtitkár, MSZP-s parlamenti képviselő - tudomást szerzett arról, hogy hamis bélyegzők és számlák vannak az irodában, azt is tudta hogy én hamisítottam ezeket, amit ő nehezményezett Zuschlag Jánosnál és nálam". A vádlott beszámolt arról, Arató Gergely arra kérte, hogy amikor az irodában tartózkodik, akkor "ne legyenek elől a bélyegzők és a számlák". Arató Gergely oktatási államtitkár az MTI-nek küldött közleményében cáfolta Lados állításait: "Lados István személyemet érintő állításai nem felelnek meg a valóságnak". Mint írja, a Képviselői Irodaházban Lados István állítása szerint zajló tevékenységről nem volt tudomása, ezért ebben az ügyben beszélgetést nem folytathatott vele.
III. nap
Lados István vallomásában elhangzott új információk szerint hárommillió forintot ajánlott fel volt személyi titkárának Zuschlag János, arra az esetre, ha a nyomozás során megszökik az ügyészek elől. A politikus azt ígérte Ladosnak, hogy a három hónap alatt „eltussoltatja” a nyomozást, és ejtik az ügyészek az ügyet. Később pedig azzal bíztatta: ne féljen, meg van szervezve az ügyvédi védelem is, mert Gyurcsány felhatalmazta Bánáti Jánost, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, hogy ebben az ügyben járjon el. Elmondása szerint Bánáti azt ígérte: akkor tud majd a nyomozati iratokba beletekinteni, amikor azok felkerülnek Bács-Kiskun megyéből a Legfőbb Ügyészségre. A titkárságvezető vallomása szerint Zuschlag, Gyurcsány és Bánáti egy alkalommal hármasban is találkoztak. Lados István a hétfői tárgyaláson azt állította, hogy a politikus a nyomozati szakban, különböző módszerekkel megpróbálta elérni, hogy a pályázatok készítése idején még Szijjártó Pétert is keverjék bele az ügybe. Lados István vallomása szerint Zuschlag arra utasította Ocsovai Tamást, hogy vallomásából az derüljön ki: az ügy az nem Zuschlag-ügy, hanem „a politikai rendszer működésére jellemző dolog”.
Kampány közpénzből
MSZP-s kampányba töltötték a pályázati pénzeket Zuschlagék - állítja Lados István. A per másodrendű vádlottja szerint a Táncsics Alapítványtól rendezvényekre és kiadványok készítésére nyert támogatást ténylegesen Csiha Judit és Baráth Etele, szocialista országgyűlési képviselő-jelöltek kampányára használták fel.
A belügyi segítő
A Zuschlag-per hétfői tárgyalásán lejátszottak néhány olyan lehallgatott telefonbeszélgetést, ami szerint a Zuschlag rendőri és belügyminisztériumi segítőkben is bízott. Zuschlag többek között Lusztig Pétertől, Lamperth Mónika egykori belügyminiszter kabinetirodájának munkatársától is segítséget remélt. Az egyik beszélgetés Zuschalg és a negyedrendű vádlott, Őri András között zajlott. Őri aggódott az ellenük indult nyomozás miatt, de Zuschlag igyekezett megnyugtatni őt: „én a rendőrséget tudom fogni”. A tanácsvezető bíró a tárgyaláson többek között bejelentette: a per későbbi szakaszában le fogja játszani azt a telefonbeszélgetést, amelyben Zuschlag János beszélget a nyomozásról az akkor a belügyminisztériumban dolgozó Lusztig Péterrel.
Egy halottra kenték volna
Egy 2004-ben elhunyt kiskunhalasi vállalkozóra, Kisbaranyi Lászlóra akarták kenni a fiktív egyesületek létrehozásának ötletét, a pályázatok elkészítését és a könyvelést is Zuschlagék - ez derült ki egy lehallgatott telefonbeszélgetésből. A Kisbaranyi történetet korábban már Lados István, Zuschlag titkára is megerősítette a bíróságon, amikor elmondta, hogy a halottról Zuschlag még fényképet is adott neki azért.
Zuschlag vallani kezdett
A 2002-ben létrejött egységes baloldali ifjúsági szervezetnél is Zuschlag Jánoshoz tartoztak a pénzügyek - derült ki a Zuschlag-per legutóbbi tárgyalásán a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. A Fiatal Baloldal megalakulása után röviddel nagyon súlyos pénzhiány alakult ki, már az egyesülési kongresszus kiadásait is alig tudták kifizetni - mondta meghallgatása során Zuschlag János. A finanszírozási problémák a hivatalos fórumokon is előkerültek, de "jöttek telefonok is", hogy pénz kellene valamilyen programra - fogalmazott a vádlott. A FIB költségvetése 2002-ben 30-40 millió, 2003-ban 70 millió, 2004-ben 50-55 millió forint volt. Ehhez képest a szervezetnek a folyószámlákon is megjelenő legális bevétele 20 millió forint volt, ebből 14 milliót az MSZP támogatása tett ki - mondta Zuschlag János. A helyi szervezetek kiadásaival együtt 2002-2005-ig mintegy 200-230 millió forintot tett ki a FIB-es programok teljes költsége. Ebből "jó néhány tízmillió forintot" a különböző "természetbeni" szolgáltatások jelentették, például volt olyan, hogy nem kellett fizetni a szállásért a szállodában - közölte a vádlott. Zuschlag János vallomásában négy fiktív, a baloldali politikai ifjúsági szervezetek finanszírozásában szerepet játszó egyesület létrehozását ismerte el. Zuschlag elmondása szerint mint a legtöbb minisztériumban, az Ifjúsági és Sportminisztériumban is a tárcavezető - vagyis Gyurcsány Ferenc - döntött annak idején a nagyobb pályázatokról.
MSZP-kampányra is jutott?
Csiha Judit MSZP-s országgyűlési képviselő egykori kampányfőnöke a Zuschlag-perben tett tanúvallomásában a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon megerősítette, hogy az MSZP pártalapítványától, a Táncsics Alapítványtól 2006-ban, civil egyesületek közbeiktatásával a választási kampányra is érkezett pénz. A tanácsvezető bíró kérdésére válaszolva a tanú a per nyári ítélkezési szünet előtti utolsó tárgyalási napján azt mondta: arról van tudomása, hogy a 2006-os választások előtt volt a Táncsics Alapítványnak egy pályázata, amellyel kapcsolatban Zuglóból Lados István és Kemecsei Árpád – a másodrendű és a tizenötödrendű vádlott – volt az, aki a pályázatok elkészítésében közreműködött. Mint hozzátette, tudomása volt arról is, hogy országgyűlési képviselők aláírása volt szükséges a pályázathoz, de a részleteket nem ismerte. Kemecsei Árpád tizenötödrendű vádlott Zugló másik országgyűlési választókörzetében az MSZP jelöltjeként indult Baráth Etele kampányfőnöke volt. A tanú szólt arról, hogy a Táncsics Alapítványhoz pályázó civil szervezetet, a – vádhatóság szerint a Zuschlag Jánoshoz köthető – Szövetség a Modern Magyarországért Egyesületet nem ismerte, számára az azt képviselő Kemecsei Árpád neve volt a garancia arra, hogy az „egyesület rendben van”. Arról volt tudomása, hogy a másik képviselőjelölttől, Baráth Etelétől is hasonló támogató nyilatkozatot kértek, illetve egy hasonló pályázat benyújtására került sor.
Ujhelyi is benne volt?
Az MSZP egyik alelnökére, Ujhelyi Istvánra tett terhelő vallomást egy tanú a Zuschlag-per legutóbbi tárgyalási napján. Ujhelyi István 2003-ban a FIBISZ (Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták majd később FIB) elnökeként azt mondta, hogy civil egyesületek pályázatain keresztül lehet a baloldali ifjúsági szervezet finanszírozási gondjait megoldani - állította Balázs Attila tanú a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó Zuschlag-perbeli meghallgatásakor. Balázs Attila 2003-ban lett a Fibisz Tolna megyei elnöke, és többször jelezte a szervezet akkori országos elnökének, Ujhelyi Istvánnak, hogy nincs pénz rendezvények szervezésére. Ujhelyi István - aki jelenleg az MSZP egyik alelnöke - négyszemközt azt mondta neki, hogy civil szervezeteket kell létrehozni, és azok pályázaton nyert pénzei segítségével kell a Fibisz finanszírozási gondjait megoldani - erősítette meg a nyomozati szakban tett korábbi vallomását a tanú tárgyaláson. "Ujhelyi azt is elmondta, hogy a finanszírozásnak ez (...) bevett gyakorlata a Fibiszen belül, gyakorlatilag arra akart rábeszélni, hogy a Tolna megyei szervezet pénzügyi gondjait ilyen módon oldjam meg" - tette hozzá. Ujhelyi István visszautasítja a tanú állításait.
Gyurcsányt is meghallgatják
[1] a bíróság Gyurcsány Ferenc, Mesterházy Attila, Szilvásy György, Benedek András, Jánosi György és Keszthelyi András tanúkihallgatását a Zuschlag-per legutóbbi tárgyalási napján Kecskeméten. Fodor Endre tanácsvezető bíró szerint a szeptemberben és októberben lefolytatott bizonyítási eljárás indokolja, hogy ezeket a személyeket, akiknek vélhetően tudomásuk is van a vád tárgyává tett cselekményről, legalább is annak egy részéről, indokolt kihallgatni. A bíróság döntött egy korábbi indítványról is. Krausz Csaba ötödrendű vádlott akkori védője, Sándor László ügyvéd javasolta, hogy az ifjúsági ügyekkel is foglalkozó minisztériumok 2000-től hivatalt viselt vezetőit Deutsch Tamást, Gyurcsány Ferencet, Göncz Kingát valamint Budapest főpolgármesterét, Demszky Gábort is hallgassa meg a bíróság. A bíróság a csütörtöki tárgyalási napon Deutsch Tamás, Göncz Kinga és Demszky Gábor tanúkihallgatására tett indítványt elutasította, mert kihallgatásukat nem tartotta indokoltnak.
Gyurcsány a bíróság előtt
Miniszterségem idején sok százan, köztük Zuschlag János is megkerestek, hogy érveljenek különböző pályázatok támogatása érdekében, de egyedi ügyekben nem voltam fogékony a tárgyalásra - mondta Gyurcsány Ferenc, akit tanúként hallgatott ki a bíróság a Zuschlag-per csütörtöki tárgyalási napján. Zuschlag János "vehemensen és rámenősen" képviselte a rábízott érdekeket, ami természetes volt az ifjúsági ügyekért dolgozó képviselőtől - mondta Gyurcsány Ferenc, aki 2003 májusától 2004 szeptemberéig volt miniszter a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium élén. A minisztérium vezetésében nem volt olyan gyanú, hogy Zuschlag János erkölcstelen és jogellenes módon járt volna el a pályázatok esetén - mondta a bíró kérdésére válaszolva Gyurcsány, aki beszámolt arról, hogy Zuschlag János az ellene indult eljárás után, 2007-ben egy alkalommal Kecskeméten megkérdezte tőle, mit tegyen. "Én azt ajánlottam neki, hogy működjön együtt az igazságszolgáltatással, és ne szaladgáljon fűhöz-fához az üggyel kapcsolatban" - mondta Gyurcsány Ferenc.
"Rajtam kívül a politikai államtitkár, Keszthelyi András kabinetfőnök, valamint Ujhelyi István és Arató Gergely vettek részt rendszeresen a megbeszéléseken" - mondta a tanú, aki nem tagadta, hogy a dolgozószobájában tartott megbeszéléseken gyakran Zuschlag János is részt vett. A szűkebb körű megbeszélésen a pályázatok szakmapolitikai kérdéseiről folytattak konzultációt - fűzte hozzá. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: álláspontja az volt, hogy egyedi ügyekben nincs helye a konzultációnak, azoknál "automatizmusok" érvényesültek. Az egykori miniszter leszögezte: a tárcavezető 100 millió forint értékhatár fölött döntött a támogatásokról, az ifjúsági területen a támogatási összegek pedig százezer forint körül voltak, így az a szint "az ő kompetenciája alatt volt".
Gyurcsány Ferenc nem emlékezett olyan találkozóra, amelyet Lados István másodrendű vádlott idézett fel korábban a perben, aki szerint ő 2004 januárjában az egyik étteremben rendezett vacsorán Arató Gergellyel és Zuschlag Jánossal hármasban folytatott volna megbeszélést. Nem emlékszem, hogy egy étteremben beszéltünk volna meg komoly dolgokat - jelentette ki. A bíró kérdésére, mely szerint egy korábbi vallomás arról szólt, hogy megbízta Bánáti Jánost, az ügyvédi kamara elnökét, hogy a Legfőbb Ügyészségen eljárjon Zuschlag János ügyében, a tanú határozott nemmel válaszolt. A bíró megkérdezte azt is a volt miniszterelnöktől, hogy volt-e tudomása olyan megállapodásról, mely szerint az MSZP-től 180 millió forintot kért volna Zuschlag János a képviselői mandátumáról történő lemondásáért. Nem - volt a rövid válasz.
Mesterházy is tagadott
Mesterházy Attilát hallgatta meg szerdán a bíróság a Zuschlag-perben. A volt államtitkár azt mondta a bíróságon, hogy voltak rendszeres egyeztetések, de azokon szakmai vitákat tartottak, leginkább a pályázatok irányvonalairól beszélgettek, ő döntéseket nem hozhatott. Mesterházy Fodor Endre bíró kérdésére elmondta, nem tudott arról, hogy a Fibisz finanszírozása pályázati pénzekből történt és arról sem, hogy ilyen támogatási kérelem érkezett volna a minisztériumba. Kijelentette, hogy őt nem keresték meg a Zuschlag-féle szervezetektől pályázatok támogatása ügyében, és maga Zuschlag sem kérte a segítségét ilyen ügyben.
8 és fél
Nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Zuschlag Jánost. Az elsőrendű vádlott nem bocsátható feltételesen szabadlábra. A volt MSZP-s politikus és 15 társa ügyében hozott ítéletről Fodor Endre tanácsvezető bíró azt mondta: egyértelműen bűnszervezetben elkövetett bűncselekményről van szó. Az elítéltek és az ügyész fellebbezései miatt az első fokú ítélet 15 vádlott esetében nem jogerős. Az ítélet szerint a vádban szereplő kilenc egyesület pályázatokon elnyert pénzeit jórészt a baloldali ifjúsági szervezet működtetésére fordították, és a vádlottak 75 millió forint állami támogatást szereztek jogosulatlanul.
Zuschlag egykori titkárát, a másodrendű Lados Istvánt - aki kezdettől fogva együttműködött a hatóságokkal és már az ügyészségi nyomozás során teljes körű, feltáró vallomást tett - folytatólagosan elkövetett csalásért, magánokirathamisításért két évi börtönre, két év közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A harmadrendű Katus Ferencet - az MSZP Bács-Kiskun Megyei Közgyűlésének egykori frakciótagját - folytatólagosan elkövetett csalásért öt és fél évi börtönre, hat év közügyektől eltiltásra, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélték, egyúttal megszüntették két és fél év óta tartó előzetes letartóztatását. A negyedrendű Őri Andrást - a Fiatal Baloldal volt Zala megyei elnöke, aki nem jelent meg az ítélethirdetésen -, folytatólagosan elkövetett csalásért, számviteli fegyelem megsértéséért négy évi börtönbüntetésre, négy év közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték.Az ötödrendű Krausz Csabát - volt újbudai szocialista önkormányzati képviselőt - folytatólagosan elkövetett csalásban találták bűnösnek ezért három év börtönre, három év közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A hatodrendű Marsovszky Balázs - a Fiatal Baloldal volt fővárosi elnöke - folytatólagosan elkövetett csalásért két év négy hónapi börtönbüntetést, három év közügyektől eltiltást, valamint vagyonelkobzást kapott.
